A legtöbb esetben szegény férfiakra húzzák rá a vizes lepedőt, hogy szeretőt tartanak, pedig a nők ugyan olyan rányban "bűnöznek". Az ok-okozati tényezők persze mindenkinél más, nehéz általánosítani, de nem is szabad.
A kezdeti nagy fellángolás után, többnyire alábbhagy az érdeklődés, és/vagy elégedetlenség üti fel a fejét a szexuális életben. A nők egy idő után „kiszeretnek” a párjukból, közömbössé és érdektelenné vállnak, de a vagyon, a gyerekek, a család miatt mégis úgy érzik, hogy kényelmesebb benne maradni a házasságban, mint kilépni. A nők többsége, mint tudjuk viszont az érzelmeik alapján döntenek, ezért, ha beleszerelmesednek a szeretőjükbe, nem hagyják benne magukat hosszú évekig a házasságukban, hanem kilépnek belőle. Sajnos néha nagyon gyorsan hoznak meg egy döntést, mint ahogy ezt a szerető teszi, s így lehet, hoppon maradnak, mert a másik nem válik. Ahogy elhidegülnek a párjuktól, ezzel arányosan hanyatlik a szexuális vágyuk, libidójuk is férjük iránt. Egyre ritkábban élnek házas életet, és ilyenkor már.ezt is zömmel sajnálatból, kötelességből teszik.
A másik nagy probléma a kommunikáció, a szeretet, a gyengédség hiánya, és nagyon kevés az egymásra fordított minőségi idő. A kommunikáció hiánya a második leggyakoribb ok, amiért a nők félrelépnek. A nők imádnak beszélni, s úgy gondolják, hogy ezt a férfiak is ugyan olyan elánnal teszik. Teszik...csak másképp. A hétköznapi rutin, a sok munka és az ezzel járó stresszes fáradtság nagyon sok családban okoz problémát. Egy idő után már csak azt veszi észre a pár, hogy pl. évek óta nem csókolóztak egymással, hosszú ideje nem beszélgettek önmagukról, vágyaikról, terveikről, bármi olyan dologról, ami nem a következő napok elintéznivalóiról szól. Az alig pár esti óra együttléte zömmel a következő nap felkészüléséről és elintéznivalóinak megbeszéléséről szól, így a kedves gesztusokra, intimitásra, gyengédségre valójában csak percek maradnak – ha egyáltalán sor is kerül ilyesmire. Ezek után magától értetődik, hogy a „romantikusnak és érzékenynek” titulált nők elalvás előtti gondolataikban sokkal többre vágynak, és ezt a hiányérzetet a szerető pótolni is tudja.
Érdekes mód, a "nem foglalkoznak velem", a nőknél a nemtörődést jelenti. S hogy kinek mire lenne igénye? Ha már az megismerkedés időszakában megtanulnának helyesen lekommunikálni az igényeket, hogy ki mire is vágyik, bizony ez elkerülhető lenni. A nem törődés jele lehet, hogy a közös életük során, ahol a férfi dolgozik többet (mivel anyuka a gyerekekkel van otthon), s időnként a férjnek emellett még szüksége lenne a szabadidejét egyedül eltölteni, na ez szokta kiverni a biztosítékot. A feleség ilyenkor úgy érzi, minden teher és felelősség csak az ő vállára szakadna, és valójában nincs is társa, aki átvállalhatna ezekből a terhekből. Az elmagányosodás érzése egy kapcsolatban egyenes út lehet a depresszió vagy éppen a megcsalás felé.
De mi van akkor, ha azt érzi valaki, ha elégedetlenek vele, ha mindig ő a bűnbak, ha vádaskodnak vele, s ha a folyamatos feszültségeket, és a saját frusztrációját a másikon vezetik le? Ebből előbb-utóbb nagy baj lesz. Kialakul a hiányérzet, s a rossz vagy semmilyen kommunikáció során, ha a feleség soha nem kap pozitív megerősítést a párjától, csak mindig arról kap visszajelzést, mit nem csinált meg, mit nem csinált jól, az az önértékelését és önbecsülését elég mélyre viszi. Ha egy ilyen nő kap egy idegen férfitől figyelmet, pozitív megerősítést és gyengédséget, biztosan nem fogja elutasítani azt.
Alkohol, vagy egyéb szenvedélybetegségek - rémálom egy házasságban. Ha már e tény felüti a fejét, az ok önmagáért beszél, időnként egy feleségnek is ki kell engedni a szelepet, s ha az alkoholos mámor, a flört, kacérkodás, főleg, ha valakiből ösztönösen, könnyedén jön, előfordulhat, hogy mondjuk szórakozóhelyen, bárban, egyéb társaságban, munkahelyi csapatépítő tréningen jön össze valakivel. Ezekből a helyzetekből inkább csak alkalmi, mintsem hosszú távú szeretői viszony jön létre, de az elhanyagolt, kétségbeesett nők könnyen bele tudnak kapaszkodni ezekbe a helyzetekbe is.
Ha a férj folyamatos megcsalásai kiderülnek, sok esetben bosszúból lépnek félre az asszonyok. Ugyan átbeszélték, mi vezetett ide, de az egyik mindig nehezebben felejt. Legtöbbször a megcsalt fél. A felszínen ugyan minden rendben van, de valójában csak szőnyeg alá söprést történt, vagy tudat alatt nem történt igazi megbocsájtás, elengedés. Ilyenkor általában évekkel később ez úgy jön a felszínre, hogy a feleség is félrelép, megteheti, hiszen ha a másiknak szabad...neki miért ne. A következményekkel nem számolva célja a lelepleződés, mert csak így van értelme számára a férje hűtlensége feldolgozásának. Azt gondolja ezáltal ő is akkora fájdalmat és bántást ér el a másiknál, mint amekkorát ő érzett anno.
Mármarosi Melinda - párkapcsolati szakértő