Azt mondják, az egyszeri félrelépést még könnyű megbocsátani, és meg is szabad. A költői kérdés azonban az, hogy mi számít megcsalásnak? A szexuális együttlét? Egy be nem teljesült szerelem egy régi baráttal? Vagy az internetes chaten történő flörtölés?
A nők biológiailag úgy vannak „összerakva”, hogy meg kell találniuk azt az ideális férfit, aki később gyermeket nemz nekik, és együtt, mindentől megoltalmazva felnevelik utódaikat. A férfiak késztetése ellenben az, hogy „magjait elhintse”, magyarul: minél több nőtől származzanak utódai. Így „csak” az alaptermészetének engedelmeskedik, ha megcsalja asszonyát. Különböző felmérések is jelzik, hogy a férfiak gyakrabban lépnek félre, mint a nők, bár a két nem közötti különbség nem is olyan jelentős, mint az a génekből következne! Ugyanis bizonyított tény, hogy minden második férfi, és minden harmadik nő lép félre állandó kedvese mellett. Már, ha félrelépésnek számít, hogy órák hosszat hetyeg az internet előtt, vagy éppen hónapok óta csapja a szelet a kolléganőjének. Nézzük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, problémákat a hűtlenséggel kapcsolatban.
Csak a testi kapcsolat számít megcsalásnak? Dehogy! Minden fizikai, érzelmi érintettség félrelépésnek számít. Sőt, sokan a plátói szerelmet sokkal nagyobb bűnnek tartják, mint az idegennel megesett, egyszeri légyottot.
A félrelépés megmenthet egy kihűlő félben lévő kapcsolatot? Igaz is, meg nem is. Ha valakinek tudomására jut, hogy partnere megcsalja – az első döbbenet után megpróbálja menteni a még menthetőt, mivel egyértelmű, hogy a másik azért lépett félre, mert otthon nem kap meg valamit. Ha sikerült újból felkelteni a másik kíváncsiságát, akkor nem következik be törvényszerűen a szakítás, sőt, a kapcsolat újra a másik meghódításáról szólhat.
Csak olyan kapcsolatban történhet hűtlenség, ahol a felek már elhidegültek egymástól? Nem! Azok is félrekacsintgathatnak, akik fiatalon kerültek össze, hiszen egy idő után kíváncsiak lesznek arra, hogy milyen lenne mással. Előbb csak a gondolattal játszanak el, aztán már egy új partnerrel. Arról nem beszélve, hogy az állandóan hűtlenkedő férfiak önbizalomhiányukra találnak gyógyírt azzal, hogy félrelépnek. Otthon tehát minden rendben van, mégis nagy számukra a kísértés. A szerelmet és a szexet képesek egymástól teljesen különválasztani, így akkor is meg tudják csalni partnerüket minden különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül, ha egyébként jól meg vannak vele. A nőket ezzel szemben inkább a kapcsolattal való elégedetlenség űzi a másik férfi karjaiba. Érezni akarják a szerelmet, ezért őszintén kimutatják érzelmeiket.
Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Magyarul: a megcsalás előbb-utóbb úgyis kiderül, és véget vet a kapcsolatnak. Ám ez sincs mindig így! Sok hűtlenség örökre titokban marad, és ha ki is derül, a lebukottak szűrét sem teszik ki mindig.
A férfi szexet, a nő érzelmet keres házon kívül. Ez így igaz! A nők elsősorban azt keresik egy másik kapcsolatban, amit nem kapnak meg otthon – megértést, elismerést, akár jó szexet. A férfiak többsége azonban újdonságra, változatos – házon kívüli - lepedőcsatákra vágyik. A másik különbség a két nem között az, hogy a nő hamar birtokolni akarná szeretőjét, míg a pasik csak kikapcsolódni szeretnének valahol. A csalfa nőknek általában gyakrabban van lelkiismeret-furdalásuk, mint a férfiaknak. Nem is beszélve a féltékeny férfiakról: sokkal szélsőségesebbek, agresszívabb tettekre képesek, mint a nők. A teremtés koronái ugyanis úgy érzik: nem képesek szívük hölgyének mindent megadni.
Egy csók még nem a világvége. Kinek mi fér bele a megcsalás fogalmába.... Ez az állítás igaz is, meg nem is. Hiszen minden a folytatáson múlik. Gyakran azonban a csók után már nincs megállás.
A férfiak született hűtlenkedők? Ez tévedés! Senki sem születik pernahajdernek! Az évek múlásával azonban úgy alakulhat a kapcsolat, hogy ez lesz a dal vége. Hogy kiben és mikor érlelődik meg ez a gondolat, az nagyban függ a személyiségétől.
Hallgatni arany…Ez igaz, legalábbis, ha tényleg egyszeri félrelépésről volt szó. Persze más a helyzet, ha a külső kapcsolat nyomán jössz rá arra, hogy a régi már menthetetlen. Ebben az esetben tisztességesebb az őszinteség.
Kérdések és válaszok, melyek elgondolkodásra késztetnek talán a saját életedet illetően:
Lehet egyszerre két ember szeretni? Talán egy ideig, mert a "más" érdekes...de hosszú távon nem.
Kivel lépnek félre az emberek? A legtöbben a kollégával, párjuk barátjával, barátnőjével, vagy régi iskolatárssal, de akár a szomszéd is lehet. A férfiak inkább a fiatalabb, egyedülálló szeretőket keresnek, a nők többsége ellenben a nős férfiakra bukik.
Mi a teendő, ha rájövünk, hogy hárman vagyunk egy kapcsolatban? Ilyenkor legfontosabb és legokosabb az önvizsgálat, a másokra való mutogatás helyett. Vajon mit rontottunk el, összeillünk-e egyáltalán?
A sokadikat is meg lehet bocsátani? Persze. De nem tanácsos. A sorozatosan elkövetett hútlenség mögött általában tartós hiányérzet van. Valami hiányzik a kapcsolatból, valamit nem kap meg az illető, amire nagyon vágyna. Tisztázzátok: ha nem kaphatja meg tőled, mert képtelen vagy megadni neki, inkább búcsúzzatok el csendben.
Hol térténik a házon kívüli szex? A férfiak inkább a szállodákat, panziókat kedvelik, netán valamelyik barátjuk lakását kérik kölcsön. A nők egyharmada a saját otthonában csalja meg a férjét.
Összegezve:
Megcsalni azt, akinek örök hűséget fogadtunk, semmiképpen sem jellemes dolog. Ha úgy érzed, hogy valami hiányzik a kapcsolatból, nem kapsz meg valamit otthon, akkor ülj le a partnereddel, és beszéljétek meg! Ha ennek ellenére sem változik semmi, akkor a kapcsolatnak nincs jövője, nem sok értelme van. De elhallgatni a sérelmeket, és a háta mögött félre lépni, a világ egyik legbecstelenebb dolga. Olyan ez, mintha elárulnád a másikat.